EtTi's life

Mai zene: https://www.youtube.com/watch?v=iibit6DGe-Q

Újra visszatértem a blogomhoz. Nem mondom, hogy nem zajlik az élet, mert akkor hazudnék, bár most kicsit fosul érzem magam....

És hogy ez miért is? Mostanában kicsit be vagyok szerintem fordulva. Nyomaszt a meló, próbálok egyről a kettőre jutni, de úgy érzem, hogy nem megy. Néha képtelen vagyok mindent összefogni, egy kézben tartani. Főzés, mosás, takarítás, mosogatás, vacsi csinálás, ebéd összerakása, legyek jó barátnő, aki nem hisztizik, legyek pörgős munkatárs, aki megcsinál minden legalja munkát, de azért néha menjek haza szülőket meglátogatni és még pihenjek is, de a barátokat se hanyagoljam el, de azért magamra is legyen időm, és próbáljak meg egészségesen élni, és kezdődik minden a legelejéről.... Őszintén szólva, elértem azt a pontot, hogy nem megy! Képtelen vagyok ennyi mindennek megfelelni.

Mindenesetre a legszebb húsvéti ajándékot kaptam: mindenki zöld utat engedett ide a céghez. Még a könnyem is kicsordult... Mondjuk meg se lepődtem a reakciómon... Szóval, azóta megy a mókuskerék, kaptam hideget-meleget, mindent. Voltam alagútban, tök élveztem, bár mocsok fárasztó volt azért. Jók azok a napok, mert másnap nem kell menni melózni, így egész nap aludhatok. Hacsak fel nem riaszt valami. Tegnap elfeküdtem a nyakamat, szóval most törzsből fordulok. Elég vidám a dolog.

A kocsi... Elvben alakul, de rohadtul elegem van már abból is. Minden pénzt oda öl bele Atesz, nem hagyja h segítsek, bár hozzáteszem, múltkor végre hagyta. Remélem ráeszmél, hogy nem csak ő van meg én, hanem mi... Ideje lenne. Szóval, ott tartottam hogy kocsi. Kurvára unom, hogy minden idejét szinte a kocsinak szenteli (jó, nem mindig, mert én is kapok belőle), de néha feláll a szőr a hátamon, amikor kocsiról kezd el beszélni. Mert unom. Mert elegem van, hogy még mindig ezt a problémát gyűrjük lefele, és csak nem akar elfogyni. A nyaralásból idén nem lesz semmi:( Iszonyatosan sajnálom, hogy itt a nyár, és még vizet sem ér a lábujjam fürdésen kívül persze. Pedig úgy mennék el valamerre wellneszelni, vagy ki Prágába, vagy valami. Tegnap pl azt mondta, hogy azért nem akar hazajönni velem a hétvégén, mert sokba kerül, meg azt a pénzt tenné máshova, meg pihenne. Nagyon fosul esett! Ma is már másodállást kerestem, mert így tényleg nem fogunk semerre sem jutni, hogy mindig a pénz lesz a baj... Nem is tudom, h hogy lenne jobb ez az egész. Mit hogy kéne csinálni. Egész éjjel szinte ezen agyaltam, hogy hogy lehetne ebből kimászni,megoldani a bajt, de valahogy nem jött a megoldás szembe velem... Iszonyat el vagyok keseredve, és attól félek, hogy ezt a kapcsolatunk fogja megböjtölni és rossz lesz a vége. Egész nap kavargott a gyomrom, már azon gondolkodtam h hányok egyet, ennyire fosul vagyok. És fáradt. Atesz 4:20kor kel, már nem a hídon van, hanem bent a cégnél. De cserébe 2:20kor végez. Ez pozitív. De komolyan! Hogy oldjam ezt meg? Mit tegyek? Hogy lenne a legjobb? Ötletem sincs! Szóval most ennyi, megyek, lenyomok valamit a torkomon, mert kezdek kajás is lenni....