Nos, eljutottam odáig végre, hogy elmenjek a háziorvoshoz beutalót kérni endokrinológushoz... És az endokrinológiát is felhívtam, hogy adjanak időpontot... Kaptam márciusra. Mindenki el volt halva, hogy baszki, márciusra?! Én néztem bután, hogy szerintem zsír jó, mert én a májust céloztam be. Mivel anno, mikor diagnosztizálták a PCO-t, akkor felhívtam Pesten pár helyet, hogy mikorra van időpont. Akkor volt október. Legtöbb helyen január, de inkább február utánra akart mondani helyet... Azt hiszem, egész jó a mostani helyzet.
Az asszisztens nő halál rendes volt, ha vele valaha összefutok, megköszönöm a kedvességét. Elmondtam neki, hogy mit akarok, PCO-s vagyok és 1-2 éves belül babát szeretnék (meglepődtem, hogy halál természetesen mondtam ki ezeket a szavakat), és most nem tudom, mi a helyzet velem. Kérdezte, hogy van-e ciklusom. Hát van.Menjek az 3-5. nap között és a 21. napon vérvételre. Oké. Megyek. Kapok beutalót terheléses cukorra, azt ők nem csinálnak, viszont ezért fizetnem kell. Most kb. leszarom, mert tudni akarom, van-e IR-em.
Most a ciklusom a szokásos szerint alakult, 4-5 nap pecsételő vérzés, ma meg elindult ahogy kell. Fájok. De szeretem a fájdalmat. Ha tudok csendben szenvedni, általában nem szedek be görcsoldót. Ha dolgom van és mennem kell, akkor kell. Ma is így jártam. Kell, hogy érezzem egy kicsit is, hogy nő vagyok, görcsölök és van ciklusom. Ez is egy jel, hogy talán nincs minden veszve. Bár az a felvezető pár nap nem jó jel, és ha jól tudom, a progeszteron hormon hiányára utal, és ezt is jó lenne tudni, azzal mi a helyzet.
Szóval elkezdtem lassú utamat az anyává válás útján. Hogy félek-e? Rohadtul. Hogy bizonytalan vagyok-e? El nem hiszik az emberek, hogy mennyire. Hogy akarom-e ezt? Igen. Az más tészta, hogy hagyni próbálom folyni a dolgokat a saját útjukon. De ahogy a kolléganőm mondta, a természet úgyis eldönti, hogy megfogan-e a gyerek vagy nem... Ha megtörténik, akkor annak a babának most jött el az ideje. Ha nem, akkor még nem érez minket késznek rá. Érdekes... A természet mindig tudja, mikor kell adnia.
Én most csak annyit tudok, hogy megteszek minden tőlem telhetőt, hogy egyszer a világ legcsodálatosabb dolgát megtapasztaljam:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.