EtTi's life

Zajlik az élet, nem unatkozom.

Ugye ma írunk 10-ét. Megyek ma be éjszakázni, munkaterületet adok át.

Sok minden megfordult a fejemben múlt hét óta. Igazából a hőmérsékletem és a hasfájásom is csak egy dologra utalhat: jön piroska. Előtte még gyorsan elléptem nődokihoz csütörtök délután. Kapásból a váróban (volt kb, 3/4 órám) egy idősebb nő csapott le rám, hogy én kihez várok. Kiderült, hogy egy dokihoz megyünk, csak ő kettővel előttem van. Természetesen előadta élete történetét, mesélt arról, hogy egyszer volt terhes egy nős férfitól, de elmentek az ikrek. Meg hogy borzasztó, hogy hogy izzad, de hát cukorbeteg. Szóval volt közös téma. Amikor megkérdezte, hogy én miért jöttem (mert babát szeretnénk és érdekel, mi van velem), és mikor rákérdezett arra, hogy mióta vagyunk házasok (nem, nem vagyunk házasok), az azért vicces arckifejezéseket szült. Először szerintem nem tudta, mit is válaszoljon arra, hogy az ő szemében zabigyerek lesz, mert ugye nem vagyunk házasok, de babára edzünk szorgalmasan. :) Ezen jót mosolyogtam, de igyekezett kivágni magát a szituból. De nem is ez a lényeg.

A dokinak elmondtam, miért jöttem, PCOS/IR-es vagyok, így együtt a kettő, mert mért ne. Járok endodokihoz, itt vannak a leleteim, de még ciklusgörbét is vittem. Erre nézi, elkezd faggatni, hogy hányszor vagyunk együtt egy héten, mióta nem védekezünk stb. Erre mondta, hogy nem érti, miért jövök, mert hát rendben (?) vagyok, és simán teherbe fogok esni. Nem telt el olyan sok idő, hogy bepánikoljak (köszi). Persze majdnem kicsordult pár könnycsepp, miközben két szipogás között elmondtam, hogy elég idegesítő egy idő után, mikor percenként egy terhes nő jön velem szembe. Holott már én is szeretnék az lenni (ezek szerint kezdem eldönteni, mit akarok...:). Aztán megvizsgált. Kaptam bogyót, mert van folyásom (hm...), meg elküldött UH-ra. Arra is bejelentkeztem már, oda 27-én megyek (roppant mód érdekel, hogy a cuki cisztáimmal mi a szitu, vannak-e még vagy kevesebb lett belőle, esetleg több). Mondjuk ott már elbaktam az egészet, hogy nem az ovulációra időzítettem, de így is két órába telt kb. mire felvették azt a rohadt telefont (tudnám minek nem konkretizálják a "délelőtt" kifejezést ilyenkor...). Jahm, és miközben a doki a lábam közt matatott (nem, egyáltalán nem bírtam élvezni...) megjegyezte, hogy minek írnak fel egy egészséges nőnek Inofolicot?! Mondtam még neki előtte, hogy hát én nem egészen azt szedem, költséghatékonyabb az inozitol+folsav kombó, erre közölte, hogy ez nem olyan hatású, mint a 10+ ezres por. (Az egyik fészbúk csoportban feltettem a nagy kérdést ezzel kapcsolatban, mindenki azt mondta, hogy egy és ugyanaz, abban a mennyiségben szedve...na most akkor WTF?!)

Szóval itt tartok. Tartom a diétát, bár most hétvégén volt megborulásom, mert szívem szerint kifosztanám az édességpultot a lenti cukiban, emellett alig bírtam pihenni a parasztpötty külsős vállalkozó miatt, mert egy gyökér, aki túlbonyolít mindent. Mert hogy metró, meg állvány, meg vegyszeres víz elvitele, meg magasban munka meg tökömbökömtudjaénmégmi papír blablalba, és ma is este fél 6-kor felhívott, hogy ezt meg ezt meg ezt intézte, és így bekérdeztem, hogy rendben, köszi hogy tájékoztatsz, de mi is a helyzet, mert NEM ÉRTEM! Szóval, mondtam neki, hogy legyen kedves kinyögni, hogy tudja-e vállalni vagy sem. De hogy velem mi lesz, ha elővesznek 3 hónap múlva emiatt? Mondom, ez az én bajom, én sem tudok a szerződésről, te sem fogsz erről tudni. De akkor mi lesz? Mi lesz baszdmeg, semmi, megoldom. De hát?! De nincs dehát parasztpötty! Döntsd el, hogy mit is akarsz, tudod-e csinálni? De van olyan érzésem, hogy meg lesz szívatva, mert a főnököm puttonya tele van már vele. És az enyém is. És már az sem érdekel, hogy négy hónap gyökölését rúgja fel, mert elegem van ebből az emberből. Tetejére mikor így kezd el egy kérdést, hogy feltenne egy intim kérdés... Én meg nézek, hogy mivan?!?!?! Mi a faszt akar ez itt kérdezgetni? Na mindegy, sírba tesz!

Naszóval, dióhéjban ennyi a sztori, megyek, szenvedek tovább a derék/hasfájásommal és a lábfájásommal!