EtTi's life

Egyből a lecsóba: hétfőn találkoztam B-val, persze a téma a két srác:) Annyira de annyira imádom Atit, hogy azt elmondani nem lehet:) Kezdek szerelmes lenni, de tényleg! Nagyon durva:) Találtam az egyik boltban egy sötétrózsaszín csíkos inget, persze felpróbáltam csakazértis, és rájöttem, hogy jól áll a gönc, uh jött velem haza. Meg mellé még egy pulcsi, de erről ennyit. Bevásárló partnerem vett 2 gatyát, majd ettünk egyet a Burger Kingben. Utána elindultam ki Pólus Centerbe, előtte felhívtam Atit, mert mért is ne? Erre kiderült h előbb végez, kijön utánam, aztán majd meglátjuk h mit csinálunk. Megvettem az órát, beszéltem anyámékkal, aztán beültem könyvesboltba körbenézni, ahol találtam egy könyvet, amit ott el is kezdtem olvasni, ami persze jött velem haza. Végül beesett Ati olyan 4 fele és felmentünk a Hármashatár hegyre egy kicsit csöpögni. Majd tesójához, onnan meg hozzánk, mert éhesek voltunk. Hát nem mondom azt, hogy nem gerjedtünk egymásra, mert akkor hazudnék, de nem akarok semmit sem elkapkodni (semmi röhögés odaát, tényleg így van- bár be kell valljam, kurva nehéz kibírni...:).

Kedden volt egy találkozóm Böle egyik haverjával, erre kivel futok össze a villamos megállóban?! Bölével! Lestem is nagyot, beszéltünk pár szót, majd ment órára. Most is elgondolkodtam azon, h vajon mi a fenét ettem ezen a gyereken?! Sosem tudtam rájönni, de hiába, a szerelem vak, vagy mi. Onnan gyúrni mentem, nem volt rossz, majd persze a szokásos esti csöpögés másik felemmel. Elnéztünk a Nemzeti Színházhoz, ott gusztustalankodtunk egy ideig. Komolyan mondom, ha más csinálná azt mondanám h fúúúújjj, de gusztustalan meg hasonlók, de most én is ezt csinálom, uh befogom a számat:)

Szerdán szinte semmit sem csináltam, a szokásos esti mókán kívül. Ma pedig elmentem megint aerobik órára, ahol sikerült a bal lábamat meghúzni már az óra kezdete előtt, de én persze nem léptem le, kínoztam magam, most meg bicegve járok. Tudom, ügyes kislány vagyok, vállveregetés és hasonló gratulációk jöhetnek:) De ma kaptam virágot:) Mert tegnap kaptam h lesz virág stb, én meg a vágott gazt nem szeretem, mert 1: kurva drága, 2: elhervad, ergo kidobott pénz szó szerint. Ezért mondtam Gépészemnek, h ha virág, akkor már cserepes, de olyan, amit nem nyírok ki gyorsan:D Erre ma beállít nekem egy karácsonyi kaktusszal, aminek sötétrózsaszín a virágja:) Őszintén szólva tök örültem neki, mert egyet már nevelek, és még ki sem nyírtam. Mondta h a virágos csaj is közölte vele h lánynak ilyet nem illik venni, de én erre csak annyit tudok mondani h nem akarok én hagyományos pár lenni, én ennek is nagyon örülök. A rózsaszín meg csakazért volt, mert annyira szeretem a rózsaszínt:) A végén még tényleg megkedvelem:) Vasárnapig nem látom másik felem, persze ma is volt csöpögés, most a Margit szigetre koncentráltuk a nyálunkat. Undorítóak vagyunk még mindig:D De nem tehetek róla, imádom ezt a gyereket, pedig azt is tudom h nem jó pasi, de leszarom, mert igen, KELL nekem! De nagyon! Azt érzem h lenyugodtam, hogy ízi van és semmi stressz és nyugalom és písz meg zen meg béke meg amit még akartok. Nem is emlékszem, hogy mikor éreztem ezt utoljára, de őszintén szólva úgy érzem, hogy megérdemlem. Megérdemlek egy rendes srácot, aki nem veri át a fejemet, aki úgy szeret ahogy vagyok, akivel működik minden (na igen, itt még van felderítetlen terep:P), elfogad, lehet vele beszélgetni, együtt lenni, csend is ugyanolyan jó mintha épp eszmét cserélnénk, szóval minden egyben van együtt, ahogy kell. És igen, kezd rám telepedni a rózsaszín köd, de nagyon. De ezzel nem csak én vagyok így, úgy érzem, aminek nagyon örülök:) Remélem gyorsan el fog telni a hétvége, mert már most hiányzik...:)

Joccak mindenkinek, legyetek boldogok és ne adjátok fel az álmaitokat, mert minden valóra válik, csak türelmesnek kell lennetek! Higgyetek nekem, ez így van! :)