Nos, kezdem ott, hogy ma barna szmötyi jön belőlem, ez a 29. ciklusnapom, és hát holnap-hétfőn be is fog indulni teljesen. Legalábbis remélem. Ez az első bogyós hónap. Jobb örültem volna mondjuk egy két csíkos tesztnek, de hát ez van. Szerintem ez is tök jó eredmény:)
Aztán csütörtökön volt 10.000.000-szoros nap. És igazából az fordult meg a fejemben hazafele jövet, hogy Sz.-nek igazából köszönetet kéne mondanom, hogy terhes lett júliusban. Ugyanis ha ez nem történik meg, még mindig magam próbálnám kitalálni a dolgokat, itthon lelkiznék, nem azon lennék, hogy tegyem rendbe magam, állandóan hisztiznék, és lehet, hogy már a Párom sem lenne mellettem, mert elűztem volna magam mellől. Szóval, a sok harag, gyűlölet után tényleg köszönömöt kéne neki mondanom. És lehet, hogy akkor most nem jönne a barna szmötyi:)
A hét amúgy igen fárasztó volt, állandóan álmos és fáradt voltam, viszont külön büszke vagyok magamra, hogy a heti 7 napból 6-szor edzettem. Ebből két jóga, két kolléganős edzés és két óra teremben. Igaz, így nem jut időm magamra, de ez van.
Amúgy még mindig kicsit azt érzem, hogy én jövőre terhes leszek. Gondolkodtam, hogy muffdokihoz is el kéne mennem, de addig nem akarok, míg a Doki nem lát újra. Aztán tőle majd megkérdezem, hogy mi legyen: várjunk még, vagy menjek, vagy mit tegyek?
Ma viszont nagyon szorgalmas kislány voltam: edzés után főztem és takarítottam, majd kiszilóztam a fürdőben a mosdókagylót és a kádat. Eléggé lefáradtam, de legalább ez is megvan.
Hát most ennyi:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.